A „mini-pihenések” ereje: 5 tipp, hogyan lassíts az év végi gyorsításban
Nézz ki egy pillanatra az ablakon! Mit látsz? Ha szerencséd van, és a ház előtt fák állnak, észreveheted, hogy míg pár hete különböző színekben pompáztak a leveleik, mostanra szinte már teljesen megszáradtak, vagy lehullottak a földre. Az idő is egyre komorabbá, szürkébbé, egyhangúbbá válik, mintha körülöttünk minden, ami természetes, lelassulna, már-már meg is állna. Az élet megpihenésre, visszahúzódásra készül, a kérdés csak az, vajon mi odabent készen állunk-e erre.
A karácsony előtti 1-1,5 hónap a gyakorlatban nem a lassításról szól, sőt inkább épp ellenkezőleg: a tempó egyre feszítettebb, mert a nyomás, hogy valamiért mindent ebbe a rövid időintervallumba préseljünk bele az év végéig, mindenkire egyaránt érvényes. Kicsit olyan érzés, mintha december 31-ig mindent le kellene zárnunk, hogy január 1-jén egy teljesen új szakaszt nyithassunk a munkában és a magánéletünkben egyaránt. Bár valahol tudjuk, hogy ez egy teljesen irreális és értelmetlen elvárás, hiszen csak a naptár szerint kezdődik új év, ennek ellenére évről-évre kollektíven mind beleesünk abba a hibába, hogy ebben az egyébként pihenésre kitalált időszakban akarunk hatalmas változásokat kicsikarni magunktól és másoktól.
Január-februárban még tart a tél, a természet nem igen támogatja az újat, nem véletlen, hogy hajdanán a tavaszi napéjegyenlőség időszakát tekintették az újjászületés, az újév kezdetének. Ha belegondolunk, ezért is teljesen felesleges minden lezárást a Szilveszter előtti 1-2 hónapba sűrítenünk. Persze naivitás lenne azt állítani, hogy könnyen ki tudunk szállni ebből a kollektív taposómalomból, az egyre szaporodó megbeszélések, a duzzadó teendő-listák szorításából. De vajon tényleg lehetetlen leállni?
Nem kell csapot-papot ott hagynunk, ha kis lépésekben haladunk, és elkezdjük keresni a pihenési lehetőségeket még a legpörgősebb mókuskerékben is. Ha az év vége felé te is folyton ugrásra készen állsz, miközben úgy kóvályogsz végig a napon, mint egy alvajáró, érdemes ezt a néhány tippet megfogadnod – különösen az év ezen időszakában. Nem nagy és időigényes dolgok ezek, éppen az egyszerűségükben rejlik a nagyszerűségük.
1. Tudatosítsd, hogy szünetre van szükséged
Ez lenne az első lépés, de általában már itt elakadunk, hiszen egymást érik a feladataink, és nem is emlékszünk arra, mikor álltunk fel utoljára az asztaltól. Próbáljuk meg óránként figyelmeztetni magunkat – akár egy időzítő – segítségével arra, hogy itt az ideje a szünetnek. Ha munkavégzés közben is képesek vagyunk arra, hogy figyelmünk egy része a „testünkben” legyen, akkor észrevesszük, amikor testünk jelzi, hogy lazításra, mozgásra van szüksége. Egy kis feszültség a nyakban, a vállban, a derekunkban, a lapockánk tájékán üzenheti azt, hogy pár percre kiszálljunk a munkából, megmozgassuk magunkat vagy épp lazítsunk. Bár az állandó cselekvésben előszeretettel csak a hiányra fókuszálunk, így könnyű úgy érezni, hogy még nem dőlhetünk hátra, egy rövid szünet valójában a teljesítményünknek is jót tesz.
2. Tanulj meg megállni!
Ha épp nincsen semmilyen sürgős teendőd, viszont az elméd zakatol, mintha beszorult volna egy problémamegoldási hurokba, próbáld ki, mi történik, ha egyszerűen kimondod a gondolatoknak, hogy STOP!. Akár eljátszhatsz azzal, hogy képzeletben megfogsz egy gondolatot, kinagyítod a képet vagy a szót, ránézel, majd tovább engeded. Nem csak a gondolatokkal tehetsz így, hanem a mozdulatokkal is. Reggel gondold át előre a napodat, és jelölj ki benne olyan pontokat, amikor eszedbe jut majd megállni. Például amikor felkeléskor felveszed a papucsodat, állítsd meg a mozdulatot, és csak figyeld meg, mennyire automatikusan jönne a következő mozdulat, szinte benne van a testedben. Milyen élmény pár másodpercre így megállni, és mentálisan kinagyítani, ránézni erre a teljesen tudattalanul történő mozdulatra? Bármikor, amikor megállsz, ne csak a mozdulatot, gondolatod figyeld meg, hanem tudatosítsd a testedet is a földön. Akár azzal is eljátszhatsz, hogy nap közben többször is megállsz csak azért, hogy átérezd tested nehézkedését a talajon, a gravitáció erejét. Nézz körbe, érzékeld a környezetedet is – ez mind segít újra a középpontodba kerülni.
3. Egy tudatos lélegzet, vagy kettő…
A légzésünknek végtelenül fontos szerepe van minden működésünkben, mégis alig vagyunk rá tudatosak. Nem kell a nap folyamán légzőgyakorlatokat végeznünk ahhoz, hogy megpihenjünk, elég, ha időnként arra figyelmeztetjük magunkat, hogy megfigyeljük a légzésünk érzetét, hőmérsékletét, hangját az orrjáratainkban. Ha pedig akad 5-6 percünk, végezzünk pár kör rezonáns légzést: négy ütemre (másodpercre), lélegezzünk be, majd 6 ütemre engedjük ki a levegőt orron át. Hihetetlen módon megnyugszik tőle az idegrendszerünk, ráadásul rendszeres gyakorlással segíti beállítani a helyes légzést akkor is, ha nem vagyunk tudatosak rá.
4. Viszlát multitasking!
Először is egyáltalán nem spórolunk meg időt azzal, ha folyamatosan feladatról feladatra ugrálunk, vagyis multitaskingolunk, viszont az biztos, hogy növelni fogjuk vele a stresszt. A Utahi Egyetem tanulmánya bebizonyította, hogy az az autóvezető, aki telefonál vezetés közben, később éri el az úti célját, mint az, aki csak az útra figyel. Több időnk valójában úgy lesz, ha egyszerre csak egy feladatot végzünk el, hiszen minden egyes munka más gondolkodásmódot, hozzáállást igényel. Az emberi agy legfeljebb csak két viszonylag komplikált feladatot tud egyszerre problémamentesen ellátni, ugyanakkor egy harmadik munkafolyamat már megterhelné a homloklebenyt, ezért sokkal több hibát vétenénk. Próbáld ki, milyen, ha fontossági sorrendet állítasz fel, és minden figyelmedet egyszerre egy feladatnak szenteled. Nem, még a facebook-értesítéseket sem nézed meg! Hogy érzed magad a nap végén, ha így teszel?
5. Henyélj!
Amikor pedig végre van időd, akkor aludj, aludj és aludj. Télen a testnek sokkal több pihenésre van szüksége, mint az év más szakaszaiban. Márai Sándor írta Füveskönyvében, hogy „az élet rettenetes versenyében legtöbb ember csak akkor pihen meg, ha beteg. (…) előzd meg a természet parancsát, a kényszerű betegszabadságot, s iktass életed iramába apró, mesterséges betegségeket, hogy megpihenjél. (…) A szervezet oly hálás a legcsekélyebb figyelemért! (…) Kíséreld meg. Csodákat látsz majd.„
2020-as anti-határidőnaplónkban is rengeteg tippel és játékos feladattal készültünk azért, hogy a rohanósabb időszakokban is megálljunk, szétválaszthassuk a sürgős és fontos dolgokat a napi programok és teendők között, bepillanthassunk belső világunkba, és megtaláljuk a csend lehetőségeit a hétköznapokban is.
Ma hány perc szünetet tudnál ajándékozni magadnak? Hányszor voltál tudatos a légzésedre? Kellemes mini-pihenős pillanatokat kívánunk!
~Bánosi Eszter írása~
- Sort by Alapértelmezett
- Display 3 Products per page
