fbpx

Miért nem valósulnak meg az igazán fontos programok?

Mindannyian tele vagyunk tervekkel, feladatokkal, kívánságokkal, kötelességekkel, vágyakkal, álmokkal és még tovább is sorolhatnánk, mennyi mindennel, és szinte lehetetlen még csak elképzelni is, hogy mégis hogyan tudunk ennyi mindent megvalósítani napról napra. Talán – ami a legtöbbünknek ismerős – úgy, hogy az egyik a másik rovására megy. Ennek azonban nem kell így lennie.

Pivarcsi Dorina, pszichológus munkatársunk írása.

Az anti-határidőnapló egy olyan eszköz, ami segít átlátni az összekuszált gondolatainkon azáltal, hogy különválasztja a kötelességeinket a szabadidőnktől, és rávezet arra, hogyan tarthatjuk egyensúlyban azokat. Megmutatja, melyek azok az örömteli, jótékony részei az életnek, melyekre érdemes időt szánnunk annak érdekében, hogy az év végén ne az elmulasztott élményeket számoljuk majd. De vajon miért is lehet jó nekünk, ha anti-határidőnaplózásba kezdünk?

Napjában 12 000 gondolat repked a fejünkben átlagosan. Viszont mi, emberek nem vagyunk egyformák, és vannak köztünk olyanok, akik a túlgondolást művészi szintre képesek emelni, így akár 50 – 70 000 gondolatot is kreálnak naponta.

Ezekben az óriási számokban ott lapul valahol egy bevásárlólista, egy ajándékötlet, egy sürgős feladat, egy megoldás, egy terv vagy akár egy kívánság. A kérdés az, hogyan tűnhetnek ki több tízezer gondolat közül az igazán értékesek és fontosak.

Ha valamit nem szeretnénk elfelejteni, a legjobb, ha leírjuk.  Ezáltal nem csak az agyunkat tehermentesítjük, de hozzájárulunk a feladat tényleges elvégzéséhez is, ugyanis ha papírra vetünk valamit, az rögtön valóságosabbá válik. A látványa ráadásul egy visszajelzésként működik az agyunk számára, ami segít nekünk elköteleződni az adott teendő irányába.

Ez a működés azonban nem csak feladatoknál figyelhető meg. Egy előre eltervezett pihenés vagy szabadidős program is kőbe vésetté válhat, ha ott virít a naptárunkban.

Mikor előre tervezünk, gyakran úgy számolunk az időnkkel, mintha az csak a kötelességeinkre lenne fenntartva, és meg sem fordul a fejünkben, hogy külön időpontot keressünk a kedvenc tevékenységeinknek, sőt akár még a semmittevésnek is.

Sokunkat frusztrál az, hogy sosincs időnk arra, amit igazán fontosnak tartunk. Ezt a frusztrációt enyhíthetjük például úgy, hogy megtervezzük, majd rögzítjük a számunkra értékes időtöltéseket is. Éppúgy, mint amikor a feladatainkat rendszerezzük, a kedvenc programjaink megtervezése közben is csillapodhatnak az aggodalmaink a megvalósulásukat illetően.

Előfordulhat, hogy ha mindent papírra vetünk, azt látjuk majd, hogy húzós hét áll előttünk, viszont megnyugtat minket a látvány, hogy a családunkról, a barátainkról, vagy éppen önmagunkról szól majd a hétvégénk.

Ha rendszeresen vezetjük a feladatainkat, nagyobb a valószínűsége, hogy meg is valósítjuk őket. Ugyanez igaz a nem-feladatainkra, a saját kedvünkből szervezett programjainkra is. A régóta tolódó találkozók vagy utazások, vagy bármilyen más cselekvések érdekében a legjobb első lépés az, ha kijelöljük a rájuk szánt időt.

Persze nagyon furcsa érzés lehet a számlafizetések határideje és az orvosi időpontok mellé bebiggyeszteni, hogy felhívni nagymamát, vagy hogy venni egy forró fürdőt, vagy éppen azt, hogy szombat reggel fél órát lustálkodni az ágyban, de ebben szerencsére segítségünkre lesz az anti-határidőnapló; ami egyrészt arra inspirál minket a benne lévő „slow” üzenetekkel, gyakorlatokkal és idézetekkel, hogy ezeket megtegyük, másrészt időnként lehetőséget kínál visszatekinteni, hogy mennyire sikerült megvalósítani mindazokat.

A hó végi visszatekintők egy idő után egyértelművé teszik, hogy melyek azok a területek, amelyekre nem jutott elég időnk. Így láthatjuk, mi az, amire a következőkben tudatosan figyelnünk kell. Lehet, hogy nem értjük, miért voltunk olyan feszültek mostanában, de segíthet a megértésben, ha látjuk például, hogy egy jó ideje nem találkoztunk már a barátainkkal. Pedig a minőségi kapcsolatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben.

Az anti-határidőnapló célja, hogy segítsen felállítani egy egyensúlyt a kötelességeink és az örömteli cselekvések között, melyek a jóllétünket szolgálják. A nehéz időszakok, a megterhelő feladatok és a stressz alól nem mentesülhetünk, ezért is fontos, hogy szánjunk időt azokra az elfoglaltságainkra, melyek ellensúlyozhatják azokat.

dorina_k.pngPivarcsi Dorina, a Slow Budapest pszichológus munkatársa. A SlowHow előadások szervezését és lebonyolítását vezeti, írásai rendszeresen olvashatók a Slow Blogon, elsősorban mindfulness és pozitív pszichológia témában.

SLOW A POSTALÁDÁDBA!

✨ Anti-határidőnapló kedvezmény! ✨

ÉRDEKEL!

Ez a website sütiket használ. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás