fbpx

A humor átkeretezi a stresszes helyzeteket – 4 tipp, hogyan csalogasd elő magadból a játékos gyereket

Ellen De Visser újságíró szerint a humor az első lépés lehet ahhoz, hogy nehéz dolgokról is beszélni tudjunk. Szakértők szerint a humor túlélésünk egyik eszköze, a veszélyhelyzet elmúlását jelzi, erőforrásként is működik. De hogyan lehet a humor segítségünkre abban a lelkiállapotban, amiben jelenleg sokan vagyunk?

A pszichológusok pandémiás kiégésnek nevezik azt a lélektani állapotot, amit egyre többen tapasztalunk meg. A járvány a vártnál sokkal hosszabb ideje tart, a folyamatos bizonytalanság, az újabb korlátozások stresszt okoznak, sokan tapasztalják magukat energiátlannak, fáradtnak. Az Egyesült Királyságban végzett Ipsos Mori felmérés szerint az emberek 60 százaléka azt vallja, nehezebb napi szinten pozitívnak maradnia, mint a járványt megelőzően. Akik eleinte képesek voltak a karantén jó oldalát nézni – például hogy többet aludhatnak, több időt spórolnak meg a home office-szal – azok mostanra azt érezhetik, már nem tudnak ennél többet kivenni a helyzetből. A világjárvány elhúzódásával egyre inkább kimerülünk érzelmileg, kétségbeesettebbek, ingerlékenyebbek vagyunk. Egy bizonyos idő után úgy érzékelhetjük, hogy minden nap pontosan ugyanolyan, mint az előző, aminek egyik jele lehet például, ha nehezen tudjuk felidézni, mit tettünk az elmúlt napokban. Mindehhez hozzájárul még az úgynevezett döntési fáradtság: a járvány alatt milliószor több döntést kell hoznunk, mint előtte, például alaposabban át kell gondolnunk, hogyan tartsuk biztonságban a szeretteinket és magunkat vagy hogyan priorizáljuk a feladatainkat ahhoz, hogy még a kijárási tilalom előtt mindennel végezzünk. Tulajdonképpen mindezeknek a tényezőknek az egyvelege vezet a karantén fáradtsághoz, a pandémiás kiégéshez.

Bár egyáltalán nem egyszerű a helyzetünk, a fenti tüneteket érdemes jelzéseknek vennünk arra, hogy valamilyen módon feltöltekezzünk, új erőforrásokat találjunk.

A szorongás, az aggodalmak nagymértékű lelki energiákat, erőforrásokat kötnek le, de az április minőségei, a humor, a játékosság, a könnyedség, a kreativitás mind a segítségünkre lehet abban, hogy testi és mentális szinten is erősítsük, építsük magunkat.

A humor összeköt és a veszély elmúlását jelzi

Április a tréfák, a bolondozás ideje. Bár intuitív módon mindannyian értjük, mi a humor, nehéz meghatározni, miért is nevetünk bizonyos dolgokon. Halványabb mosolyt vagy egy robbanásszerű nevetést is kicsalhatnak belőlünk képek, szavak vagy cselekedetek, a humor sokféle formát ölthet az ártatlan poénoktól kezdve a harapó szarkazmusig. Több elmélet is foglalkozott már a humorral, az egyik szerint az hat humorosan, ha összeegyeztethetetlen fogalmak kerülnek egymás mellé, vagyis ellentmondásba kerül egymással valóság és elvárás (nem véletlen, hogy a járvány kitörésének kezdetén annyi mém született a helyzetünkről). A viccek is erre építenek: nem számítunk a csattanóra. Furcsa, gyakran logikátlan dolgok összerakása képes bennünk pozitív érzelmeket kiváltani.

A humor és a nevetés minden társadalomban előfordul, sőt még a majmoknál és meglepő módon a patkányoknál is.

Ez az egyetemesség pedig evolúciós szerepet sugall, a szakértők úgy tartják, a humor valamilyen más, a túlélés szempontjából fontos folyamat mellékterméke lehet, és éppen ebben rejlik az, hogy erőforrásként is működik.

Steven Pinker kanadai pszichológus szerint a nevetés mindig hangos, amiből az következik, hogy szociális szerepe is van, egyfajta „társadalmi ragasztó”.  Az emberi faj evolúciós előnye, hogy képes közösségekbe rendeződni, csoportosulni, a tagok összehangolására azonban kifinomult kommunikációs csatornára volt szükségünk, hogy kapcsolódni tudjunk az elménk szintjén is. A humornak pont az a funkciója, hogy az érzelmeink befolyásolásával egy szintre hozza az embere hangulatát, így nagyobb eredménnyel tudtunk végrehajtani közös cselekedeteket. Egy másik evolúciós elmélet szerint a humor azért fejlődött ki, hogy az egyed jelét adja annak, ha egy veszélyesnek látszó inger végül ártalmatlannak bizonyul, így tájékoztatja a csoportot a téves riasztásról. Ha belegondolunk, egy jó vicc is eleinte feszültséget kelt az agyban, és csak utána oldja fel ezt a pozitív stresszt a humoros csattanóval.

Mivel a humor összeköt másokkal és a veszély elmúlására is figyelmeztet, ebben a krízishelyzetben, amelyeknek jellegzetessége a másoktól való elszigetelődés, a folyamatos veszélyérzet és készenléti állapot, nagyobb szükségünk van rá, mint valaha.

Kérdés, hogy a megszokott humorforrásainkon túl, hogyan tudunk még több humort vinni az életünkbe.

1. Kapcsolat a belső gyerekkel

Egy gyerek naponta körülbelül százszor nevet. Egy felnőtt már csak nagyjából tizenötször. Valahol útközben elveszítjük a nevetést” – fogalmazta meg Hendrik Groen író. Hiába velünk született reakció a nevetést, az életkor, a nem, az oktatás, a nyelv és a kultúra mind befolyásolják az erre való képességünket. Az író nem áll messze a valóságtól: különböző kutatások szerint felnőttként tizenháromszor nevetünk egy nap, ám egy gyerek ennél háromszor többször kacag. Mindez azt jelenti, hogy felnőve gyakran érezhetjük úgy, hogy az életkorunknak megfelelő módon kell viselkednünk. Pszichológiai, önismereti munkában sokszor kerül szóba a belső gyermekkel való munka, ami arra buzdít, hogy vegyük fel a kapcsolatot régen elfeledett gyermek én részünkkel.

Bár a belső gyermek sok esetben sebzett, a téma szakértője, John Bradshaw által „csodagyereknek” hívott énállapotban hozzáférésünk van olyan tulajdonságokhoz, mint a kreativitás, a spontaneitás, a világra való rácsodálkozás, a szeretet. Ez az énrész előhívható játékkal, spontán alkotással, bolondozással, csintalankodással, illetve minden olyan cselekedettel, gesztussal, amely valóban a saját szükségleteink kielégítésére szolgál.

Érdemes végigvennünk, milyen belső parancsok, ítéletek, elvárások egy bizonyos módon való viselkedésre lehetnek esetleg akadályai annak, hogy teret engedjük ennek az önfeledtségnek, játékosságnak, majd elhatároznunk, hogy rendszeresen beiktatunk olyan „nem felnőttes” tevékenységeket a hétköznapjainkba, amiket legutoljára gyerekkorunkban csináltunk: ilyen lehet a trambulinozás, fogócska, spontán ugrabugrálás, szabadtánc, mesehallgatás, vagy akár a niksen, az édes semmittevés.

2. Egy lépést hátra

Szakértők szerint a humor feszültség levezető hatása mellett a kognitív újrastrukturálás, azaz az átkeretezés útján segíthet megbirkózni a fenyegetéssel, kihívásokkal, krízisekkel. Ha egy lépéssel hátralépünk a helyzettől, akár még humorosan is felfoghatjuk azt, a humor tehát az érzelmi fókuszú megküzdés része, oldja a stresszt jelentő helyzet által táplált feszültséget, és keretet ad arra, hogy eligazodjunk az élet hozta keményebb szituációkban.

Az átkeretezéssel felismerhetjük stresszelő gondolkodási mintáinkat, és így képesek leszünk megváltoztatni azokat.

Ehhez először vizsgáljuk meg, mi stresszel pontosan. A helyzet mely aspektusai okoznak feszültséget? Milyen igényeink nincsenek kielégítve? Hol érezzük a kontroll hiányát? Legyünk tisztában a helyzet azon részeivel, amelyen legszívesebben változtatnánk, ha tudnánk. Átkeretezéskor megváltoztatjuk a szemszögöt, ahogyan a dolgokat látjuk. Ha azt keressük, min változtathatunk, érdemes számba venni minél több lehetőséget anélkül, hogy azonnal megítélnénk, képesek vagyunk-e rá vagy sem. Valószínű nem tudunk mindent megváltoztatni, de a helyzet átfogalmazásával olyan lehetőségeket találhatunk, amelyeket korábban nem láttunk. Milyen lehetőségeket találunk a helyzetben? Milyen erősségeket szerezhetünk általa? Végül megkereshetjük a dolog humoros oldalát: Találunk-e abszurd aspektusokat a helyzetedben, amin nevetni tudunk?

3. Játék egy nehéz helyzettel

Ha a helyzetet már-már túlzottan frusztrálónak látjuk, egy ponton észrevehetjük, hogy az átfordulhat humorba. Képzeletben vigyük az adott, frusztráló helyzetet addig a végletig, amikor már ténylegesen nevetségessé válik. Például ha hosszú sorokban várakozunk egy üzletben, elképzelhetjük, ahogy telnek az órák, a napok, és mi még mindig csak várunk a sorunkra, ott tarjuk a születésnapi partinkat is, és szeretteink néha meglátogatnak, hogy megnézzék, hogy vagyunk. Vagy akár rendezhetünk egy „legbosszantóbb főnök” versenyt a barátainkkal, vagy megszámolhatjuk, hogy ugyanaz a potenciálisan frusztráló esemény hányszor fordul elő egy nap alatt. Ezek az eszközök jól bevethetőek az olyan ismétlődő, bosszantó helyzetek esetén, amelyeket nem tudunk irányítani: rájuk nézhetünk különleges, egyedi módon is, ahelyett, hogy a megszokott mintáinkat követnénk.

4. „Természetes” humor

Egyes kutatók szerint az április tréfák beugratós szokása a változó, csalóka április időjárás kapcsán született meg. Bár a bolondok napjának eredetére más magyarázatok is vannak, az biztos, hogy a tavaszi megújulás, a virágot hozó gyümölcsfák látványa, a madarak éneke örömöt hoz a napjainkba, ha igazán tudatosak vagyunk rájuk. A tavasz a maga illataival, hangjaival, frissességével felébreszti a tél és a karantén alatt eltompult érzékszerveinket is. Séta közben például megcsodálhatjuk a tavaszi virágzású hagymás növények színeit, érezhetjük édes illatukat. Figyelhetünk a tavasz jeleire: a lélekemelő madárdalra, az egyre melegebbé váló fényekre, a fű érintésére a meztelen talpunk alatt, az általa keltett érzések milyenségére, a melengető napsütésre. Mint a gyerekek, mi is megvizsgálhatunk tüzetesen egy virágot: ebben a pillanatban milyenek a szirmai? A virág közepe lapos vagy ívelt? A levelek szélei simák vagy fogazottak? Ha elkóborolna az elménk, egyszerűen csak térjünk vissza a virág szemléléséhez, kapcsolódjunk a légzésünkhöz.

Az érzékszervi játék mellett megfigyelhetjük a természet humoros oldalát, vicces megoldásait is.

Sok nevetést okozhatnak a játékos kisállataink, de akár az acsarkodó, farktollukat csóváló madarak, a nénik által sétáltatott zsámolyszerű ebek látványa, a varjak találékonysága.

Megláthatjuk, hogy a természet milyen kreatív és gyakran humoros és frappáns megoldásokat tud kitalálni, utat törni magának, hogyan oldja meg például a fa, hogy a kerítés ne szegje útját növekedésének. Abból, ahogyan az akác körbenövi a kerítés korlátait, mi is sokat tanulhatunk saját korlátaink legyőzéséről.

~Bánosi Eszter~

HÍRLEVÉL-FELIRATKOZÁS

Ez a website sütiket használ. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás