fbpx

Biztos lehetsz benne, hogy mindig lesz tavasz – 5 megújulást segítő slow-tipp márciusra

Számtalan idea kering bennünk arról, milyennek is kéne lennie a márciusnak: végre bezsákolhatjuk a pulcsikat, elővehetjük a félcipőinket, miközben odakint már rügyeznek a fák, és hétágra süt a nap. A valóságban azonban ilyenkor még sokszor visszafordul a tél, mint Columbo egy utolsó kérdésre, testi és lelki energiaraktáraink pedig teljesen lemerülten és kifosztottan néznek szembe az új évszakkal. Fáradtan nem lehet igazán megújulni, ezért feltöltődésünk módjainak megtalálása kulcsfontosságú ebben a hónapban.  

Bár az utóbbi hetek már elég tavasziasak voltak, azzal, hogy márciust írunk, már hivatalosan is megkezdődik a megújulás évszaka. Egyre többet merészkedünk ki a lakásból, és egyre gyakrabban fordul elő, hogy ki kell gombolnunk a kabátunkat a langyos időben. A kertek alatt sétálva már messziről szembetűnik a napsárga aranyeső virágzuhataga, de észrevehetőek a szelíd rügyek is, amelyek egyelőre még bezáródva várakoznak a tavasz engedélyére, a virágba borulásra. Hétvégenként kedvet kapunk a túrázásra, az erdőben hangos madárcsicsergés ébrezgeti a tavaszt, az út mentén hóvirágok, kökörcsinek nőnek, a hónap végére pedig isteni fokhagymaillat jelzi az erdő mélyén a medvehagymák előbújását.

A megújulás, újjászületés vidámsága mellett a márciusban van egyfajta visszafogó erő is, ami csalódottságot okozhat: miközben nagyon erősen vágyjuk az újat, az időjárás nem mindig alakul az elvárásaink szerint, és a tavaszias napok után hirtelen újra visszatérhet a tél, ami igencsak lelombozza a kedélyünket.

Ha pedig nem így lenne, a télről marad fáradtságaink, nehezebb érzéseink nem engedik a „virágba borulásunkat”, vagy legalábbis fokozatosságra intenek. Hiába nyitnánk szélesre az ajtót, és vágnák gyorsan bele nagy lendülettel az újba, március tekinthető egyfajta átmenetnek is, amikor minden azt szolgálja, hogy lépésről lépésre bújjunk elő téli barlangunkból. Ha belegondolunk, a növények is lassan készülődnek belül, hogy aztán fokról fokra nyíljanak ki az életre.

Az újra való igényünk egyre csak nő, de jó tudnunk, leterhelve, kimerülve nem lehet megújulni. Ez a néhány ötlet segíthet ebben a gyakran siettetni akart folyamatban:

1.Erőforrásaink

A kimerültség ellenszere, ha keressük a feltöltődési lehetőségeket, vagyis tudatosan megkeressük az életünk, kapcsolataink azon területeit, melyek olyan pozitív érzésekkel látnak el minket, mint a biztonság, az öröm, a bizalom, az erő, a ráhatás-érzet, a jóllét, a szeretet, a hála, a nyugatlom, a játékosság. Erőforrás lehet már a szerető, támogató barátok, családtagok puszta gondolata is, egy olyan emlék felidézése, amikor az öröm érzete járt át, de feltölthet minket egy kedvenc tárgyunk vagy akár egy házi állatunk látványa, gondolata, megérintése, kedvenc zenéink hallgatása. Ebben a hónapban érdemes minden nap 10-20 percet arra szánnunk, hogy megkeressük azokat az élményeket, melyek kellemes érzésekkel töltenek el minket, és erre az időre merítkezzünk meg ezekben, hagyjuk, hogy átitasson minket ez a sok pozitív érzés, mintha csak egy finom, illóolajas fürdőben lebegnénk.

2. Böjt

Március a böjt ideje, amikor szervezetünknek segítünk megtisztulni a tél során felhalmozódott méreganyagoktól, feleslegtől. Lelki értelemben viszont a böjt lényege az, hogy bizonyos szokásaink időleges megvonásával megtanuljuk azt, hogyan tudjuk az eddig általuk nyújtott szükségleteinket saját belső erőforrásainkból biztosítani a magunk számára. A megszokottból, a rutinból való kizökkenés azt is lehetővé teszi, hogy egyrészt találkozzunk önmagunkban azokkal az érzetekkel, amit esetleg épp elnyomni vagy betölteni próbálunk például a túl sok cukorral vagy a közösségi média oldalak folyamatos szkennelésével, másrészt az is világossá válhat, mennyire ragaszkodunk a kényelemhez, ami nemcsak sok időt vehet el más, kreatívabb tevékenységeinktől, de még az is kiderültet, hogy igazából nincs is rá szükségünk. Tarthatunk egyfajta „mentális detoxot” is, amikor száműzzük a telekommunikációs eszközeinket, meditálunk, és napközben is igyekszünk minél többször beiktatni olyan mentális szüneteket, amikor csak az adott tevékenységnek szenteljük minden figyelmünket: a növények meglocsolásának, a sétának, egy finom tea elfogyasztásának, stb.

3. Természetmerülő

Márciusban új energiák kelnek életre a természetben, amiből mindenképpen érdemes most merítkeznünk. Miközben egy városi séta során valami – például egy ruhabolt kirakata, egy figyelemfelkeltő plakát – előbb vagy utóbb biztosan eltereli magunkról a figyelmünket, a természetben lehetőségünk van a minket körülvevő környezetből, a tiszta levegőből, a madárcsicsergésből, a csodálatos panorámából, a növények illatából töltekezni úgy, hogy közben megtarthatjuk a belülre is irányuló fókuszt. A teljesítménytúrák helyett a ráérős, saját természetes tempónk szerinti séták segítik az elcsendesülést. Akár hagyhatjuk, hogy testünk vezessen, miközben megnyitjuk érzékszerveinket: hallgassuk a madarakat, a tavaszi szél susogását, csodálkozzunk el azon, ahogyan a napsugarak az ágak között átszűrődnek, tapintsuk meg finoman az ágakat, a rügyeket, a kis levélhajtásokat, és élvezzük a lecsendesülő elménk békéjét.

4. A kreativitás ébredése

Akármit is gondolsz magadról, festeni, verset írni, alkotni egyáltalán nem kiváltság, viszont sajnos már az iskolában elmegy a kedvünk ezektől a tevékenységektől, ha nem tartanak minket tehetségesnek. Ennek azonban nem kellene így lennie, hiszen nem a tökéletes alkotása a cél, hanem az alkotó tevékenységben való alámerülés megengedése. Alkotásnak számít az is, ha a jó idővel elkezdünk kertészkedni, virágot ültetni a szabadban vagy az erkélyünkön, de megalkothatunk egy finom süteményt is.

Akármit is hívunk életre, ha aktívan és örömmel tesszük azt, és nem állítunk magunk elé se túl könnyű, se túl nehéz célokat, akkor elindulhat, áramolni kezdhet bennünk egy olyan kreatív, „flow” energia, amely segít átadni magunkat az alkotásnak, ami már önmagában is örömöt okoz. Az így átélt áramló örömállapot hozzájárul a megújulásunkhoz.

5. És megint csak türelem

Amit februári blog bejegyzésünkben a türelemről írtunk, az még ebben a hónapban is érvényes. A megújulás nem megy karikacsapásra, sőt, legyen szó akár a természet ébredezéséről, akár a mi belső lelki folyamatunkról, van olyan, amikor egy pillanatra úgy tűnik, „ebből már úgyse lesz semmi”. Pár tavaszias nap után megint beborul, és újra elő kell vennünk a már a szekrény mélyére dugott téli csizmánkat, és a sok vitamin, természetjárás és relaxáció ellenére még mindig fáradtnak és kedvtelennek érezzük magunkat. Ilyenkor természetes, hogy felébred bennünk a türelmetlenség vagy akár a düh érzete. A 2020-as anti-határidőnaplónkban számos mindfulness gyakorlatot találsz, melyek segítenek nyitottsággal és kedvességgel fogadni az adott pillanat megtapasztalásait, elfogadni a nem kívánt gondolatok, érzetek (pl. türelmetlenség) jelenlétét is, és felismerni, hogy a dolgok maguktól és a maguk idejében jelennek meg vagy múlnak el.

Végül pedig vegyük komolyan, amit Ernest Hemingway üzent a márciusról Vándorünnep című regényében: Biztos lehetsz benne, hogy mindig lesz tavasz, s a folyó újra folyni fog, amikor felenged a fagy.”

~Bánosi Eszter írása~

No products found which match your selection.

SLOW A POSTALÁDÁDBA

Ez a website sütiket használ. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás